A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. Pest-Buda első távlatos fejlesztője József nádor volt. Nemcsak megismerte és megszerette a magyar nyelvet és a magyar kultúrát, hanem nemes ambícióját lelte abban, hogy európai színvonalra fejlessze nádori székvárosát. Utasítására született meg az első Szépítési Terv, továbbá kezdte meg munkáját a Szépítési Bizottmány, az a jeles mérnökcsoport _ előbb Hild József, majd Pollack Mihály, a nádor kedvenc építészei vezetésével -, amely a pesti városi tanácstól függetlenül irányíthatta és városképi szempontból felügyelhette a hatalmas lendületű építkezéseket. Munkájuk eredményeként a reformkori Pest büszkélkedhetett a kor egyik legszebb és legegységesebb klasszicista városképével, a pesti Duna-sorral _ amíg azután az 1849. májusi ostrom idején meg nem szólaltak a várvédő császári tábornok, Heinrich Hentzi bosszúból romboló ágyúi…