Lónya Magyarország északkeleti csücskében, a Tisza partjára épült. Kislónya és Nagylónya összevonásával keletkezett, határ menti település. Legnagyobb értéke középkori eredetű református temploma, a belsőben újra láthatók a különböző korokból származó, különleges freskói. Mellette karcsú, fa harangláb áll, amely az UNESCO világörökségre javasoltak listáján is szerepelt. A lónyaiak a település múltjára emlékeztető tárgyaikat tájházban állították ki, hogy bárki belepillanthasson a régi lónyaiak életébe. A községben ma is többen készítik a beregi keresztszemes hímzést, Lónyára a fekete és piros fonalak használata jellemző. A településen nagy múltja van a népdalkórusnak is, amelynek régi tagjaiból és újak belépésével a közelmúltban újra alakultak az "Őszikék". Lónya hagyományos ételeiből a következőket főzték az Ízőrzők asztalára a helyi asszonyok: Káposztás bablevest, Oltott tejet, Beregi cigánypecsenyét káposztás cvekedlivel, Szilvás lé _ ciberét és Darázsfészket.